Istenszéke, Isten-Széke, Kemény János és Wass Albert nyomában

Nagy-Magyarország, Erdély, Maros-Torda vármegye, Marosvécs és az Erdélyi Helikon, Galonya, Kelemen havasok, Istenszéke,, Tündér tó, Kemény János, Áprily Lajos, Wass Albert, Kakukkfiókák, FuntIneli boszorkány, Holtmaros, Szászrégen, Parajd, Szováta,

 

Erdély

image51.gif

 

 

Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Romániaterületén. Ma már csak történelmi hagyományai és sajátos kultúrája miatt tekinthető önállónak.

terkep.jpg

Tágabb értelemben az Erdély vagy jelenkori Erdély elnevezés alatt ma többnyireRománia egész nyugati részét értjük, de nem mint egységes tartományt, hanem csak mint 16 megye összességét. Ez a terület magában foglalja Belső-Erdélyt, a Partiumot és a Bánság keleti nagyobb részét. E két utóbbi térség együtt Külső-Erdélynek is nevezhető.

reszletes_terkep.jpg

Szűkebb értelemben Erdély, a történelmi Erdély vagy Belső-Erdély ennek a nagyobb területnek a középső-keleti („Király-hágón túli”) részét jelenti, amely az egykori Magyar Királyságon belül bizonyos önállósággal rendelkezett. Belső-Erdélykeleti felén található a Székelyföld történelmi tájegysége. Itt a legnagyobb ma amagyarok aránya Románián belül. Hivatalos nyelv a román.

Az első dokumentum, amely a területre hivatkozik 1075-ből származik, ami „Ultra silvam”-ként, vagyis „az erdőn túl” formában nevezi Erdélyt. Ugyanezen században kezdtek a területre „Partes Transsylvana” (vagy mai írásmóddal "Transsilvanae") módon hivatkozni (Legenda Sancti Gerhardi, 12. század első felében), ami „az erdőn túli részeket” jelenti, és ezt a kifejezést használták a Magyar Királyságon belül is. A latinhelyett a köznyelvben az „Erdőelve” kifejezést is elterjedten használták. Ennek első dokumentálása Anonymus 12. századi Krónikája (Gesta Hungarorum), amely „Erdőelvként” említi.

Az Erdő-elő, vagy régiesen Erdő-elve elnevezés nem elszigetelt. A mai Románia déli részén, a Kárpátok és a Duna között lévő, Bukarestet is magába foglaló terület, Muntenia magyar neve például Havaselve (Havasalföld). Őseink tehát az „elő”, „elve” ragokat következetesen használták valamilyen tájegység előtt található terület megjelölésére. Az érdekes az, hogy úgy Erdély, mint Havaselve valami előtt találhatók, tehát nem mögött! Ez óhatatlanul felveti a szemlélő helyzetének kérdését. Úgy tűnik, hogy e tájegységeket még a betelepülő magyarok nevezték el, a Kárpátok ívén kívülről szemlélve őket. Téves lehet tehát az az elmélet, amely az Erdély földrajzi nevet a latin megnevezés fordításaként értelmezi, sokkal inkább a latint lehet a magyar fordításaként tekinteni.

kolozsvar.jpg.ashx.jpg

Kolozsvár (nem régfejezték be a felújítást)

 

Dsida Jenő: Kerülöm a nevedet (Erdély)



Azt mondják, kerülöm a nevedet, 
nem beszélek rólad, nem dicsérlek, 
mert a Gonosz csókolta meg a számat. 

Pedig a gyantaszagú fenyvesekben 
mindig levett kalappal járok, 
sebes, mély vizeid bennem zúgnak. 

Ma órákon át gyermekes örömmel 
néztem, hogyan halásznak a vén 
parasztok a zajló Maroson 

s mikor a szabályos, négyszögű lékből 
halat rántott ki valamelyik, 
úgy-e hogy neked köszöntem meg? 

És mégis kerülöm a nevedet, 
melyet káromkodó kocsisok és 
esküdöző kalmárok szájából hallok, 

melyben önhitt szónokok dagasztják 
naggyá magukat s pletykaszájú 
vénasszonyok lubickolnak bóbiskolva, 

mely úgy elkopott ércnyelvünkön és 
szánkon, mint egy ócska köszörűkő 
és már-már semmit sem jelent. 

Inkább megkerüllek valahogy: azt 
mondom, hogy valaki vagy, 
magok csiráztatója, emberek álma, 

kicsi őzikék együgyüsége, 
szálerdők erős magosba-húzója, 
apró madarak énekeltetője. 

Vagy csak gondolok rád s elhatározom: 
ma minden mosolyom téged jelent, - 
vagy csak kívánlak és elhatározom: 

ma minden kézfogásban a te kezedre 
ismerek. Vagy csak érezlek 
behúnyt szemmel, átlehelni a lelkemen, 

mint a legtitkosabb, legédesebb 
hangulatot, mely egyedül köt 
a földhöz, drága nyomorúságaimhoz. 

Mint a napot, mely bőrömre süt 
s melyet némasággal síratok meg, 
mikor lehull a hegyek mögé. 

1930

 

tordai_sobanya.jpg

Tordai sóbánya

 

Urmánczy Nándor sírhelye Maroshévizen

dsc01000.jpg

 

Marosvásárhely

ditro.jpg

Gyergyóditró

_lazar_kastely_1.jpg

Gyergyószárhegy

gyilkos_to.jpg

Gyilkostó

-bekasszoros.jpg

Békás szoros

 

dsc_5977.jpg

Menet a csíksomlyói búcsúba

cccc.jpg

És a búcsú

sssss.jpg

érkezés a Székelygyorssal

0137m-parajd-saltmine.jpg

Parajdi sóbánya

dscn6592.jpg

Feketetói vásár minden június és október második hétvégéjén

 

dscn6598.jpg

Széki népviselet

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 38
Tegnapi: 118
Heti: 797
Havi: 4 516
Össz.: 344 687

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Erdély
Istenszéke, Isten-Széke, Kemény János és Wass Albert nyomában - © 2008 - 2017 - marosvolgy.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: istenszeke tura - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »