Istenszéke, Isten-Széke, Kemény János és Wass Albert nyomában

Nagy-Magyarország, Erdély, Maros-Torda vármegye, Marosvécs és az Erdélyi Helikon, Galonya, Kelemen havasok, Istenszéke,, Tündér tó, Kemény János, Áprily Lajos, Wass Albert, Kakukkfiókák, FuntIneli boszorkány, Holtmaros, Szászrégen, Parajd, Szováta,

Istenszéke

Ott áll az Istenszéke magosan a Maros fölött. Egyik oldalán a sokágú Galonya, másik oldalán a Bisztra-patak, s mögötte a Kelemen csúcsai. Persze, ma már ott sem olyan a világ, mint akkor volt, midőn az Isten pihenni leült volt a hegyek közé.

– Wass Albert: A Funtineli boszorkány (regényrészlet)

szek.jpg

 Áprily Lajos:

Őszi muzsika


Galonya felett most a szél
az erdő lelkét rázza-rázza.
Suhogásában megremeg
a vadászház borona-váza.

Aranypénzét a megrohant,
riadó bükk jajgatva szórja.
A csapkodott, habos patak
piros levelek úsztatója.
Hisztériás harkály sikolt
Jaj, ha a nyárba visszaszállna...
Az üszkös csonkfenyők között
a szélcsapástól hull a málna.
A dorongúton a vihar
eszelős pásztorlányt daloltat.
A szomszéd málnavész körül
bozontos medve szimatolgat.
Egyszer a sors odasodor.
Valami vár, talán a végem.
A békesség, borona-ház,
patakparti remeteségem.
A könyveket elhullatom,
egy lesz velem, Antigoné tán.
Írt szépségből csak ő marad
a havasi külön planétán.

A napjaim vasárnapok,
magam a lázas, régi gyermek.
A bükkökön nyestet lesek
s örülök mohának s epernek.
Ha vendég jön, vendégeim
pásztorgyerek s esztena-lánya.
Rétemnek sok virága lesz,
nekem csak egy: a genciána.
Ritkul a csokra s elmarad,
síró madár a házra röppen.
Kék-szajkótollas kalapom
megvizesül az őszi ködben
Hűlő ködökből hó ered,
kék hóteteje lesz a háznak.
Csereklye-tűz. A farkasok
az Istenszéken orgonáznak.

dsc06446.jpg

 

 Idézet a Funtineli boszorkányból:

Az Istenszéke ott volt már előttük, magosán, egészen közel. A búcsúzó nap vörösrézből

akkor kovácsolt köréje koronát.

- Mi a neved, kislányka? - kérdezte melegen a legény.

- Nuca.

- Hát Isten segítsen, Nuca. 

- Isten segítsen, Nátu.

Aztán az egyik betért az erdőbe, a kanyargó birkaösvényt követve folyton, a másik pedig

lassan s elgondolkozva ballagott a plájon visszafelé. Kezében a bot, mögötte a kutya.

...................................................................................................................

 

Aztán a zivatar elült. Már csak odaát az Istenszékén búgtak a fenyők, s a sátán szekere

dübörögve gördült egyre távolabb a görgényi hegygerinceken. Lassult a zápor. Már csak az eső

esett, sűrűn, szinte zajtalanul. Megnyílt a völgy függönye, föltűntek messzi távolban a hegyek,

szürkén és meggörnyedten, mint a vezeklők, akikre kiszabták a penitenciát. Tépett lombjaikat

csüggedten lógatták a bükkök. A fenyők feketék voltak, s mozdulatlanul, pogány-egyenesen

tűrték az esőt. De a felhők már f oszladoztak odafönt, színük szelídült.

 

 

666_2822.jpg

Az Istenszéke a Kelemen-vonulat legnyugatibb része. Északon a Dornai-medence és a Borgói-havasok övezik, a vulkáni hegytömb keleti határvonalát a Dormai-, Borszéki- és Bélbóri-medencék által kialakított hármas medencesor képezi, mely a Kelemen-havasokat a Besztercei- és Gyergyói-havasoktól választja el. A Kelemen-havasok az európai vulkáni övezet tagja, vulkanikus eredetét a nagy mennyiségű vulkáni törmelékanyag, az andezitté kövült láva, és nem utolsósorban a jellegzetesen lapos hegyhátakból kúpszerűen kimagasodó csúcsok bizonyítják. A hegységben több vulkáni kráter is található, ezek közül a legnagyobbak és a turisták által leggyakrabban látogatottak az északkeleten húzódó mély és meredek falú Kelemen-kaldera. Az 1381 méteres magasságú andezit-bástya egy havasi tisztás közepén magasodik Bisztra és Galonya völgye fölé. A szikla onnan kapta a nevét, hogy távolról nézve egy hatalmas székhez hasonlít, s minden bizonnyal ez ihlette a róla szóló legendákat is. A hiedelem szerint e hely ősi pogány áldozóhely volt, így ma is valamilyen meghatározatlan, rituális hangulat lengi be a tájat. Ugyanakkor az Isten székéről lenyűgöző kilátás nyílik a főgerincre és a Görgényi-havasokra. Hasonlóképpen lenyűgöző képet nyújt a Kelemen-havasok északi gerincén, 1760 méteres magasságban húzódó Tizenkét apostol nevű sziklaképződmény, mely a szelektív erózió mestermunkájának eredményeképpen bizarr emberalakokat formáz. A hegység minden évszakban többé-kevésbé járható, de a látogatásra leginkább alkalmas hónapok az augusztus és a szeptember, a téli túrázóknak pedig a február ajánlható. Arra viszont számítani kell, hogy a turistajelzések igen gyenge állapotban vannak (felújításuk folyamatban van), és menedékházak sem találhatók a hegységben.

atugrottam.jpg

Én ott fent

 

A kiránduláshoz, túrához igény szerint vadászkísérőt biztosítok, de annak, aki nem akar 4 órát járni, annak teherautó áll rendelkezésére a Galonya patak forrásáig, ahonnan egy bő óra alatt érünk a Székre.

Isten-széke és környékének ismertetése:

A hegységben számos érdekes földtani képződményt találhatunk.
Kiemelkedő látványosság az Isten-széke, ami nem más mint egy andezit bástyákkal körülvett havasi tisztás. Nevét onnan kapta, hogy távolról egy óriási székre hasonlít.
N 47° 1,8330' E 24° 54,6730' 1381 m 
Említést érdemel még az északi gerincen, 1760 méteres magasságban található Tizenkét Apostol nevő sziklacsoport is, melynek kialakulásában a szelektiv erózió játszott fontos szerepet.

04-18-08_1428.jpg

A környék történelmi, és irodalmi színterekkel tarkított, hisz itt játszódik Wass Albert talán legszebb regénye a "Funtineli boszorkány" Dédabisztra, Galónya, Ratosnya, Andrenyásza, Palotailva, az Isten-széke, a Kelemen- havasok mindannyiunk számára ismerős, akik olvasták a Funtineli boszorkányt és a Hagyatékot, mindannyiunk számára kedves útvonal, akiknek a Maros szorosa, a Maros partjára meredeken zuhanó Kelemen-havasok, vagy a regényben olvasottak mély nyomokat hagytak.

hpim0344.jpg

Hatalmas sebként éktelenkedik a hegyháton egy külszíni fejtéső kénbánya. A sárgás-vöröses színő hegycsúcsot nemcsak kívülről gyalulták le, hanem ezzel együtt elpusztították azt a világviszonylatban is egyedülálló barlangrendszert, melyben vasoxid sztalagmitok és egy, a Csokoládépalota nevet viselő, kéncseppkövekben gazdag terem volt.

hpim0391.jpg

A hegység minden évszakban többé-kevésbé járható, de a látogatásra leginkább alkalmas hónapok az augusztus és a szeptember, a téli túrázóknak pedig a február ajánlható. Arra viszont számítani kell, hogy a turistajelzések igen gyenge állapotban vannak (felújításuk folyamatban van), és menedékházak sem találhatóak a hegységben.

teherautova.jpg

Indulunk

001-isten_szeke.jpg

 Az országútról, így néz ki az Istenszéke.

Megközelítés

Több lehetőség létezik, én az általam is bejárt útvonalat ajánlom:
Dédabisztra települést elhagyva Galónya felé, rögtön a település névtábla mögött kezdődik a kék sávú turistaösvény. N 46° 58,1440' E 24° 54,7220' 497 m 
A közepesen nehéz túra jutalma a rendkívüli kilátást nyújtó Isten széke csúcs. Az 1381 m magas szirtre vezető jelölt turistaút szintkülönbsége 890 m. Rejtéskor az idő nem volt kegyes, végig szakadó eső kísérte utamat, de ennek ellenére azt mondom, még így is megérte a fáradtságot. A GPS adatai szerint az út hossza 27km és 2,5 km/h átlagsebességnél 10 órás túrával érdemes számolni. Egyébként 20km-el kell számolni, mert a túra előtt tettem egy kis kitérőt a Galónya feletti bányának hitt vizíerőmőtervezethez. őgy lett belőle 27km. Akit érdekel a helyszín, ne hagyja ki. A hegybe fúrt lyuk hossza állítólag több km, a hegyről 45°-os szögben lejtő vizesárok több millió köbméter betont igényelhetett. Mégsem készült el, a kommunizmusra jelemző okok miatt, ugyanis az oda szánt építőanyagok felét így is ellopták. Most ott éktelenkedik az egész, mint egy nagy sebhely.
N 46° 58,7120' E 24° 56,1620' 678 m 

 

072-isten_szeke.jpg

Kirándulók az Istenszékén

reszlet.jpg

 Kirándulás Istenszékére

Az Istenszéke a Kelemen-havasok legnyugatibb része. Az láthatja tisztán, aki Marosvásárhelyről Déda felé utazik. Ebből az irányból úgy néz ki, mint egy egyenes gerinc, ami hirtelen emelkedik ki a többi hegy fölé az őt körülvevő erdőből. Nézhetjük széknek, de inkább egy óriási méretű koporsónak. Dédát elhagyva eltűnik a szemünk elől, és csak az láthatja újból, aki a meghódítására törekszik. 

A hegy elnevezése arra a hiedelemre enged következtetni, hogy őseink e hegyet is használták pogány vallásuk áldozóhelyéül. 

A Marosvölgy két nagy vulkanikus hegytömböt választ el egymástól: délen a Görgényi-, északon a Kelemen-havasok. Gyönyörű vidék, helyenként csak a vasút, a Maros és az országút fér el a szorosban. A hegyoldalakat erdő borítja, a lombhullatók színesednek, de a színek nem érvényesülnek a reggeli ködben. Dédánál aztán a Maros kiszabadul a hegyek szorításából, s a zúgó, rohanó folyó csendesen hömpölyög tovább. 

A szorosban települések sorjáznak. A Göde községhez tartozó falvak 12 km hosszúságban húzódnak Palotailváig. A házak felnyúlnak a hegyoldalakon s a Maros magas teraszára. Sok az új, színes épület. Palotailva kisebb helyet foglal el, egyedül alkot községet. Szalárdnál átmegyünk az alagúton, Andronyásza, Ratosnya következik. Végül Dédabisztra, utolsó állomásunk. Leszállunk, itt végre találkozunk a túratársakkal. Rövid ismerkedés, a csapat egy része két napra pakolt, a felesleges dolgokat az állomáson hagyják. Indulhatunk. A település felső kijáratánál a hegynek fordulunk. Már süt a nap, élvezzük a melegét, de nemsokára az út az erdőbe vezet tovább. Nehéz és hosszú út áll előttünk, négy óra, meredek kaptatókkal. Erdőben megyünk végig, helyenként matuzsálemi korú bükkfák. sorakoznak. Tisztelettel tekintünk rájuk, nem győzzük fényképezni. 

Aztán hirtelen meredekké válik az utunk, megmerevedett lávafolyáson lépkedünk. Utolsó erőfeszítés, és fenn vagyunk. Nem mondhatok csúcsot, mert olyan az Istenszéke teteje, mint egy sík lap, ritkás erdővel borítva. A szélein több kilátó, szédítő mélységekkel. Itt aztán gyönyörködhetünk a tájban. A köd miatt nem láthattunk nagyon messzire, de így is fenséges volt a Kelemen- és Görgényi-havasok hegykoszorúja. Alattunk pedig a szédítő mélység. A bátrabbak a peremen pózoltak a kattogó fényképezőgépek előtt. Külön látványt nyújtanak az andezitlemezekből épült oszlopok, olyanok voltak, mint valami óriási tortaszeletek, melyet egy késsel élesen, szabályosan elhasítottak. Hihetetlen, milyen alkotásokra képes a természet. 

Az idő sürget, felmegyünk a plató 1381 méter magas pontjára. Érdekes, hogy a kiemelkedés alatt bővizű forrás fakad. Azért érdekes, mert alig van fölötte kiemelkedés, másrészt a repedezett vulkáni kőzetbe a víz rendszerint elszivárog. 

Rövid ebédszünet, és indulás vissza. 



Pomjánek Béla nyomán

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 49
Tegnapi: 67
Heti: 49
Havi: 1 615
Össz.: 349 716

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Istenszéke
Istenszéke, Isten-Széke, Kemény János és Wass Albert nyomában - © 2008 - 2017 - marosvolgy.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: istenszeke kepek - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »