Istenszéke, Isten-Széke, Kemény János és Wass Albert nyomában

Nagy-Magyarország, Erdély, Maros-Torda vármegye, Marosvécs és az Erdélyi Helikon, Galonya, Kelemen havasok, Istenszéke,, Tündér tó, Kemény János, Áprily Lajos, Wass Albert, Kakukkfiókák, FuntIneli boszorkány, Holtmaros, Szászrégen, Parajd, Szováta,

A marosvécsi Kemény kastély látogatható az év minden napján. Kérem előre látogatási jelezze szándékát!

Marosvécs (románul Brâncoveneşti, németül Wetsch) község Romániában Maros megyében

Szászrégentől 10 km-re északkeletre a Maros jobb partján fekszik.

Leírás a kastély történelméről, a képek közt lennebb!

madartavlat.jpg

Madártávlat

a4.jpg

a1.jpg

a2.jpg

Dronnal készült képek

a5.jpg

 November 8. 2014 a marosvácsi Kapunyitás 

10395160_348241075346874_3665971038643949631_n.jpg

p1010449.jpg

 

a10.jpg

 Az udvar

buk.jpg

A megnyitó

file0137.jpg

Oldalsó bejárat a várkerttől nézve

A Maros folyó jobb partját szegélyező dombtetőn már a római időkben emeltek egy kisebb erődítményt, ami a népvándorlás viharaiban pusztult el. Elnevezése a földből előkerült feliratos táblák szerint „Ala nova Illiricorum” lehetett. Maradványai a jelenlegi kastély egykori gyümölcsöskertjében omladoznak.

A második erősséget feltehetően a római kövekből ugyanazon a helyszínen létesítették királyi parancsra, valamikor a 13. század első harmadában. Ugyanis az első, napjainkig fennmaradt oklevél már 1228-ban említést tett róla, amikor Tomaj nembeli Dénes tárnokmester birtokainak határjárását részletezte. A királyi fennhatóság alatt lévő erősséget valószínűleg az 1241 – 42-es tatárjárás viharai rombolták le. 1319-ben már az ebből a nemzetségből leszármazó Losonczi család mondhatta magának az ismét virágzásnak indult települést, ahol azonban nem említettek működő erődítményt. Ez csak a 15. század közepén történt meg, amikor új várkastélyt emeltetett losonci Dezsőfi nemesi család.

Ez vált Marosvécs harmadik erődítményévé, ami napjainkban is látható erősen átalakított formában. A Dezsőfiek lakták az épületet egészen 1467-ig, amikor a Hunyadi Mátyás új adópolitikája miatt elégedetlenkedőkhöz csatlakozva, büntetésül elkobozták tőlük ezt a birtokukat. Rövidesen az uralkodó a Hunyad megyében élő rokonainak, a nádasi Ondor famíliának juttatta. Miután 1507-ben férfiágon kihaltak, a nógrádi Szobi Mihály került földesurának. Bár a losonci Dezsőfiek időközben próbálták visszaszerezni, de Mihály úr hatalmas patrónusa, veje Werbőczy István segítségével, aki rövid ideig a nádorispáni méltóságot is viselte, megvédte vécsi tulajdonát. Azóta is tartja magát az a hagyomány, hogy Werbőczy itt írta meg az évszázadokon át nemesi alapjog gyűjteménynek számító Hármaskönyvet {Tripartitum}. A korabeli források azonban ezt megcáfolni látszanak, mivel a zólyomi Dobronya várát jelölik meg ez ügyben. Miután 1527-ben meghalt Szobi Mihály, Szapolyai János király minden váruradalmát Werbőczynek juttatta. A jogtudós később kénytelen zálogba adni Vécset Kendy Ferencnek hatezer aranyért, mert a török szultán sztambuli udvarába vezetett követi megbízatások erősen leapasztották a pénzét.

Korabeli források szerint 1537-től jelentősebb építkezéseket végeztek a nemesi szállásnak helyet adó épületen. Erről tanúskodik a bejárati kapu feletti évszámmal ellátott felirat, miszerint: „Ó, milyen boldog az a város vagy vár, mely a béke idején a háborúra előre gondol. Cicero”. Zálogbirtokosa Kendy Ferenc nemes úr jelentős politikai befolyással bírt a Habsburg császár és királytól elszakadó, önállóvá váló Erdélyi fejedelemség politikai életében. Neki köszönhetően fogtak össze a nemesi rendek a kalandor Gritti kormányzó elleni hadjáratra, minek során a szultáni kegyencet sikerült Medgyes városában elfogniuk és kivégezniük. Miután az özvegy Izabella királyné lemondott Erdélyről, Habsburg Ferdinánd király az egri hős Dobó Ferenccel együtt kinevezte erdélyi vajdának. Egy 1555-as felirat szerint ekkorra fejeződtek be az épület reneszánsz ízlésvilágú átalakításával. Mivel azonban Kendy Ferenc az Erdélybe visszatérő Izabella királyné ellen összeesküvést szervezett, az úrnő parancsára Gyulafehérvárott 1558. augusztus 31-én meggyilkolták fivérével és Bebek Ferenccel együtt. A Kamarára szálló birtokot rövidesen Hagymássy Kristóf, majd halála után Báthory Zsigmond fejedelem mondhatta a magáénak. Ez utóbbi nagybátyjának, kismarjai Bocskai István főnemesnek adta át. Az 1610-es években már iktári Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokát képezte, majd a korszak nagy vagyongyűjtője, az „őrtálló bibliás fejedelem” I. Rákóczi György csatolta birtokaihoz. Az 1648-ban felvett inventárium {várleltár} szerint a háborús csataterektől biztonságos távolságra megbújó várkastély mellett nagy területeket magába foglaló gyümölcsös-, virágos-, veteményes és szőlőskerteket műveltek a szolgálatra kötelezett népek. A fejedelmi trónra 1648-ban lépő II. Rákóczi György aztán kedvelt udvari hívének, a jeles hadvezér Kemény Jánosnak adományozta oda az öt faluból álló birtokot. Az elkövetkező évszázadokban végig a Kemény família mondhatta a magáénak, de természetesen itt is dúltak az Erdélyi fejedelemség virágzását derékba törő 17. század végi csatározások. Kemény János seregvezérként részt vett a balsikerű lengyelországi hadjáratban, ahol ő is tatár fogságba esett. Szerencséjére kevesedmagával kiváltották, míg a szegényebb sorsú katonák ott pusztultak a krími fogságban. János úr hazatért vécsi birtokára, majd innen indult el a szászrégeni országgyűlésre, ahol az összegyűlt nemesi rendek fejedelemmé választották. Az 1662. januári vesztes csatában azonban életét vesztette, az ellenséges csapatok vécsi birtokát is feldúlták, kifosztották Ugyanez történt a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharcidején, az éppen erre vonuló katonai egységek könnyű prédájává vált az épület. Korabeli forrás szerint félig romossá vált a dúlások miatt, de a visszatérő birtokos család újjáépítette.

Utolsó nagyobb mértékű átalakítása a 19. század végén, Kemény János és neje utasítására történt, így az 1930-as évektől kényelmes szálláshelyül szolgálhatott a vendégszerető Kemény János birtokos és jeles író meghívására ide érkező erdélyi művészeknek. Az itt megalakított Erdélyi Helikon társaság jeles eredményeket ért el a kisebbségi létbe szorult magyar nyelvű irodalom ápolásában.

kemeny_sir.jpg

A Kemény sírok (báró Kemény János, Kemény Auguszta, Kemény Klió és Kemény Miklós)

_igp4319.jpg

A Helikon asztal

Az 1944 októberében zajló harcokban szerencsére néhány találattal megúszta a történelmi műemlék, mivel azonban a földesúri család elmenekült belőle, a helyi lakosság teljesen kifosztotta a fényesen berendezett várkastélyt. 1945 után értelmi fogyatékos gyermekek otthonává alakították át. Jelenleg (2014 szeptember 30.-tól) a kastély látogatható. A bárói család több tagjának sírhelyét a kastélyparkban kereshetjük fel.

erdely_ii._183.jpg dsc06187.jpg

Itt található Wass Albert sírja is. A közelmúltban fémtolvajok kétszer eltávolították a plakettet. 2014 évben egy marványtáblával helyesítették az ellopott Hunyadi László által kászített, a képen látható plakettet.

 

haranglab1.jpg

Harangláb a templomkertben

 

A marosvécsi várkastély szomszédságában álló torony nélküli református templom, 1727-ben épült a Kemény Simonné által adományozott telken, a Kemény család anyagi segítségével.

Az 1578-ban öntött harangját egy különálló, zömök harangláb kilátójában helyezték el a templom déli oromfalas homlokzatától kis távolságra. Ez a harang az egykori római katolikus templomból származik, melyet a XIII. században plébániás templomként tartottak nyilván. Marosvécs római katolikus népe, a reformáció után a református vallást követte. 

 

A téglalap alakú templom hajójához kapcsolódik a kisebb szélességű szentély, mindkettő kőből építve. A keleti hosszhomlokzat előtt, a fából ácsolt portikuson átjárnak a templomba. A templom boltozatos mennyezetén stukkódíszek találhatóak, oldalfalait kis kiülésű falpillérek tagolják, melyeket belső párkány köt össze.

 

A templom rokokó díszes faragott padokkal és egy gyönyörű szép, színezett, domborművekkel díszített szószékkel van bebútorozva. A padok faragott díszei és a padok formái rokokó stílusban készültek.

   

A szószék nem megszokott alaprajzú ,hanem talpas pohárformára emlékeztet. A kőből faragott szószék dísze hímeskőnek nevezhető. A szószék feletti korona (hangvető) fából készült,  színesre van festve. A korona csúcsdíszeként a református egyházak jelvényét, a pelikán madarat tették. A szószéki felvezetőlépcső korlátja kőből faragott elemekből készült. A báró Kemény család várkastélya közelében álló templom, még ha a főútról nem is látható, szép és impozáns helyen áll és belső kiképzésénél fogva annak a vidéknek késő barokk, a rokokónak ritka szép művészi alkotása.

 Hősök síremléke

Intarziás ajtó 

Címer

_igp4341.jpg

Wass Albert sírja az "Adjátok vissza a hegyeimet" filmből

erdely_ii._202.jpg

A Helikon asztal Kuncz Aladár emlékére (Kós Károly műve)

 

img_9684.jpg

Kopjafa a Helikon íróinak

 

 

Weblap látogatottság számláló:

Mai: 114
Tegnapi: 203
Heti: 114
Havi: 2 622
Össz.: 355 709

Látogatottság növelés
  |     |     |  
Oldal: Marosvécs Kastélylátogatás
Istenszéke, Isten-Széke, Kemény János és Wass Albert nyomában - © 2008 - 2017 - marosvolgy.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weblap készítő egyszerű. Weboldalak létrehozására: Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »